2013. február 19., kedd

Futtathatóak lesznek a Windows app-ok Androidon (wine for android)


A wine Windows emulátor segítségével hamarosan Windowsos programok egy jó részét futtathatjuk majd Androidon, BlackBerry-n és Ubuntu Phone-on ...

(Szerintem amúgy Jolla Sailfish-en is, tehát iOS-t kivéve mindenhol.)

#blog  

http://www.infoq.com/news/2013/02/Mobile-Roundup





Windows Apps on Android, Android on BlackBerry, and an Ubuntu Phone
February has brought a lot of news to the mobile developer community. We’ve seen BlackBerry running Android apps, Android devices running Windows applications, and the announcement of a release date f...

Google+ bejegyzések olvasása PHP-ből


Gondoltam írok a blogomhoz egy kis PHP modult, ami behúzza a G+ postokat. Keresgéltem hozzá PHP libet, aztán rájöttem, hogy igazából 1 sor az egész:

$posts = json_decode(file_get_contents("https://www.googleapis.com/plus/v1/people/115334992192871078712/activities/public?key=..."));

Kell regisztrálni hozzá egy szerver key-t a futtató szerverhez, azt kell megadni key-nek, a szám meg ugye a profil azonosító. Ilyen esetben nem kell oauth, meg semmi.

Ezt csak azért, ha valaki ilyesmit akarna (G+ publikus adatokat elérni szerver oldalon PHP-ből) ...

#blog  

Egy koncepció videó bogárszerű mini drone-okról


Ha ez megvalósul, sok mindent újra kell gondolni. Például soha nem tudhatja az ember, hogy megfigyelik-e, így a jelszavak, pinkódok, és hasonlók többé nem biztonságosak. Mert ugye ha a "jó fiuknak" van ilyen, akkor lehet a "rosszaknak" is. De ami még durvább, hogy egy ilyen kis drone-ra rá lehet szerelni mondjuk egy kis ciánfecskendőt is, vagy be lehet juttatni vírusokat. A jövőben akár egy egész háborút le lehet majd vezényelni pár emberrel, és egy több ezres drone sereggel.

#blog   

Reshared post from +Ivan Raszl
This is brutal! #drones  





Watch "Air Force Bugbots" Video at designworldonline
Micro Air Vehicle (MAVs) buglike drones

2013. február 15., péntek

Az Android jövőjéről


Gondolkodtam kicsit az Android (és úgy általában a nagy oprendszerek) jövőjéről. Alapvetően felhasználói szempontból az Android nem az operációs rendszert, sokkal inkább az Android API-t jelenti. Igazából senki nem a felhasználói felületért van oda, hanem a testreszabhatóság, az alacsony ár, és az alkalmazások sokasága az, ami sikeressé teszi. Valójában ha közelebbről nézzük, az Android egy Linux, ami fölé felhúztak egy API-t, és ezen ül egy felhasználói felület. De igazából itt mind a legalsó (a Linux), mind a legfelső (a felhasználói felület) szabadon cserélgethető úgy, hogy attól még ugyanúgy futnak az Android alkalmazások, így a felhasználó szempontjából ugyanúgy Android marad a rendszer. Így például ha egy Jolla Sailfish változtatás nélkül tud Android alkalmazásokat futtatni, akkor az a felhasználók számára ugyanolyan Android lesz, mint a Google által kiadott hivatalos oprendszer. El tudom képzelni, hogy ha a jövőben a Linux alapú rendszerek ráharapnak erre, akkor fokozatosan az Android API kerül majd előtérbe az oprendszer helyett. Bár ez nagyon merész feltétleezés, de talán idővel egyszerűen visszaolvad az egész a Linuxba, és amolyan platformfüggetlen API rétegként fog tovább élni, valami olyasmi lesz, mint annak idején a J2ME. Így a jövőben talán majd 3 platform fogja uralni az eszköz (a már egybe olvadt desktop, mobil, szemüveg, óra, stb.) piacot. A Microsoft féle (addigra már talán egységes) Windows vonal, az Apple féle (ugyancsak egységes, MacOS-t magába olvasztó) iOS vonal, és egy a jelenlegihez hasonlóan heterogén Linux vonal (ide sorolva az Androidot, akár a Jollát, az Ubuntut, és bármilyen más disztribúciót). És talán ez utóbbi lesz a legerősebb. De persze ez csak egy scenario ...

#blog     

2013. február 10., vasárnap

Földhajók (teljesen önfenntartó luxusépületek, gyakorlatilag szemétből)


Megint Travel Chanel-en láttam egy jót ... Új-Mexikóban van egy közösség, akik ilyen teljesen önfenntartó házakban élnek. A házakat újrahasznosított szemétből építették, és kb. egy lakás és egy üvegház ötvözete belülről. Földhajónak (earthship) hívják ezeket a házakat. Vannak bent növények, egy halastó van a nappali közepén, meg hasonlók. Mindent próbálnak minél optimálisabban felhasználni, a fürdővízzel húzzák le a WC-t, meg azzal öntözik a növényeket. Az energiát napelem, és szélerőművek termelik, és elvileg teljesen független mindentől. Tehát egy ilyen házban el lehet élni évekig úgy, hogy az ember ki sem mozdul, és egy forintot nem fizet semmiért. A legjobb az egészben, hogy belülről nem egy nomád hippi lakás benyomását kelti, sokkal inkább valami extra luxus hotelszobáét a benti fákkal és mesterséges halastóval. A képek alapján arra gondolna az ember, hogy biztos súlyos százezrekért lehet ilyen helyen megszállni, nem azt, hogy szemétből épült. Furcsa ezt szembeállítani azzal, hogy sokan egy panel kockában élik le az egész életüket. Minimum napi 8 órát güriznek, és mire hazaérnek, már nincs energiájuk a családjukra, a gyerekekre, stb. Mindezt azért, hogy ki tudják fizetni a lakás törlesztőrészleteit, meg a rezsit. Holott akár luxus körülmények között is élhetnének egy kicsit kijjebb eső tanyán, egy házban, amit abból építenek fel, amit kidobnak ...

Ez szerintem megint a sémákban gondolkodás eredménye. Sokan még csak elképzelni sem tudják, hogy más módon is lehet élni.  

#blog  

http://earthship.com/





Sustainable Green Buildings - Earthship Biotecture
Sustainable Green Buildings. Earthship Biotecture. Solar Powered residential buildings made of recycled materials. From Luxury to Affordable Housing and Disaster Relief.

2013. február 7., csütörtök

Építsünk agyat (The Human Brain Project)


Sokan vitatkoznak arról, hogy vajon az agy működését lehet-e számítógéppel szimulálni, abban viszont szerintem mindenki egyet ért, hogy meg kell próbálni. Csupán az erre az egy kérdésre (már hogy lehet-e szimulálni az agyat) adott válasznak hatalmas a tétje. Ha ugyanis tökéletesen leképezhető egy ember agya, akkor "bukjuk" az olyan dolgokat, mint pl. a lélek, vagy a "klasszikus értelemben vett" szabad akarat, ugyanakkor megnyílik a lehetőség arra, hogy valódi, emberivel egyenértékű mesterséges intelligenciát hozzunk létre. De legalább ilyen fontos üzenete van annak is, ha a projekt sikertelen. A következmények miatt szerintem ez lehet az emberiség történetének egyik legfontosabb kérése ...

(Köszönet +Ivan Raszl -nek, hogy megosztotta a videót. Én az ő posztja révén tudok a projektről.)

#blog  

http://www.humanbrainproject.eu

The Human Brain Project - Video Overview

2013. február 3., vasárnap

Mai napi szösszenet


Már nagyon régóta úgy programozok, hogy nem nagyon "tárolok" dolgokat az agyamban, mert sok lenne. Amit nagyon sokat használok, az "cache-elödik", de úgy direkt nem tanulok be semmit. Például Java-ban számtalanszor másoltam már fájlokat, vagy unzip-eltem, olvastam be json állományokat, stb. stb. de a helyett, hogy megírnék egy ilyen részt, inkább google-ben rákeresek egy példára, copy-paste, és átírogatom. Igazából nálam a programozás úgy néz ki, hogy kitalálom a működést (ez az, amihez igazából az ész kell), aztán a "hogyanokra" rákeresgélek google-ben (vagy épp a saját régebbi kódjaimban), és tulajdonképpen össze copy-paste elem a programot. Ez így nagyon hatékony, és még van egy olyan előnye is, hogy az alapok elsajátítása után nagyon hamar tudok programozni más nyelveken. De az élet más területein is jól jöhet szerintem ez a fajta információ kezelés. Egyszerűen nem érdemes olyan dolgokkal terhelni az agyat, amik bármikor elérhetőek. Nem is beszélve arról, hogy bele sem fér minden.

Azon gondolkodtam, hogy lehetne hatékonyabbá tenni mindezt. Az a baj ugye, hogy folyamatosan váltogatni kell a böngésző és a fejlesztő környezet között. Milyen hasznos lenne ehhez egy Google Glass, ahol kimondom hangosan, mit keresek, és kidobja nekem a találatokat, ahonnan aztán a gépre másolhatnám a szükséges kódrészeket. Még ennél is hatékonyabb lenne, ha ki sem kellene mondani amit keresek, csak rágondolni, és a szemüveg az EEG mintázat alapján (nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a gondolatban kimondott szavak olyan részeket aktiválnak az agyban, ami a szó hangalakjához kapcsolódik, így kvázi olvashatóak a "kimondott" gondolatok) végzi a keresést. Ez utóbbi már egészen agy kiterjesztés szerű megoldás, ahol a tudást az agyunkon kívül tartjuk, de szinte olyan gyorsan el tudjuk érni, mint ha belül lenne, ráadásul nincs szükség semmilyen beavatkozásra (nem kell semmit az agyba ültetni). Így persze nem csak a weben lehet keresni, hanem a naptár bejegyzések közt, a bevásárló listán, a telefonkönyvben, stb. Ha sikerülne megvalósítani a "gondolat olvasó" interfészt, azzal nem csak az "olvasás", de az írás is nagyon egyszerű lenne. Csak bizonyos parancs szavakat kellene megjegyezni, amikkel jelezni lehet az eszköz felé, hogy valamit tárolni akarunk. De persze a nem túl távoli jövőben, amikor ez már megvalósulhat, valószínűleg a szemüvegbe építhető háttértárak mérete is drasztikusan megnövekszik, és ha így van, miért ne rögzítenénk mindent, amit látunk, vagy hallunk. De ha nem is rögzítünk mindent, akkor is intelligens algoritmusokkal, és a gondolat vezérlés ötvözésével (a rendszer felméri, hogy mire figyelünk, mit érdemes rögzíteni) kiszűrhetjük az értékes információt, amit a rendszer real-time indexel is nekünk, hogy bármikor visszakereshessük. Így mindenkinél alap képesség lesz a fotografikus memória, és az autista géniuszok minden irigyelt csodaképessége.

Valahogy így képzelem a jövő technológiáját 5-10 éven belül ... 

#blog