2013. március 10., vasárnap

Cloud 9 használata GitHubbal (4.)


Habár az előző bejegyzésről azt mondtam, hogy az lesz az utolsó, van még egy dolog, ami fontos lehet. Ha forkoltunk egy tárolót, az a későbbiekben változhat (új fejlesztések, hibajavítások kerülnek a mester változatba), ezeket a változásokat pedig vissza kell húznunk a saját águnkba, hogy dolgozhassunk vele. Ezt a következő módon tehetjük meg:

Lépjünk be cloud9-be, és nyissuk meg szerkesztésre a helyi klónt.

Adjuk ki a git remote add upstream <mester tároló url címe> parancsot. Ezt elég egyszer megcsinálni, a későbbiekben ezt a parancsot már nem kell majd kiadnunk.

A git fetch upstream paranccsal húzzuk le a változásokat, majd a git merge upstream/master paranccsal fésüljük be azokat a saját változatunkba. Így tehát a helyi változat már frissült a mester változatból.

Innen pedig már csak a szokásos git push paranccsal toljuk vissza az egészet GitHub-ra. Így frissíthetjük a lokális változatot a mester tárolóból.

#blog  

Nem hiszek abban, hogy bárkit is negatív megerősítéssel ösztönözni lehetne...

Nem hiszek abban, hogy bárkit is negatív megerősítéssel ösztönözni lehetne bármire. A rossztól való félelem korlátozhat ugyan, de igazán ösztönözni szerintem nem lehet így. Ha valakinek az épülését kívánjuk, mindig csak dicsérjük, soha ne kritizáljuk élesen. Legalábbis én így gondolom ...


#blog  

Google Chrome Developer Tools


Ha valaki Eclipse-ből szeretne JavaScript-et debugolni, annak ez egy nagyon hasznos kis eszköz. Most próbáltam ki. Beszippantja Chrome-ból a JavaScript-eket, amiket szépen meg lehet nyitogatni, el lehet bennük helyezni brakepoint-ot, nézegetni a változók tartalmát, sőt, még át is lehet írni a JS-t, és visszanyomni a böngésző v8-as virtuális gépébe. Igazából a Chrome beépített debuggere többet tud. Akkor lehet kényelmes, ha tiszta JavaScript-et szeretnénk debugolni. 

https://code.google.com/p/chromedevtools/

#blog  





chromedevtools
Google Chrome Developer Tools for Java

2013. március 9., szombat

Cloud 9 használata GitHubbal (3.)


Ebben a harmadik (és ebből a sorozatból szerintem utolsó) részben azt írom le, hogy hogyan szállhatunk be más GitHub-os fejlesztésekbe és hogyan dolgozhatunk együtt másokkal. Igazából itt fog összeérni a három írás és remélhetőleg sikerül rávilágítani arra is, hogy miért olyan nagyszerű eszköz a GitHub, ha nyílt forrású fejlesztésen törjük a fejünket.

Ha minden igaz, akkor már van GitHub accountunk. Tegyük fel, hogy találtunk egy projektet aminek a fejlesztésébe szeretnénk beszállni. Van valami jó ötletünk, valami feature, vagy hibajavítás. Jelen esetben legyen ez a projekt az általam létrehozott PHP mintaprojekt, ami itt érhető el: https://github.com/TheBojda/php-examples . Ha be vagyunk jelentkezve GitHub-ra, felül fogunk látni egy Fork gombot. Ezt megnyomva a tárolóról némi pötyörgés után készül egy másolat, ami bekerül a saját tárolóink közé.

Most hogy már van saját példányunk, lépjünk be cloud9-be, és a már leírtaknak megfelelően húzzuk be a GitHub-ról a tartalmat, futtassuk, módosítsuk, majd toljuk vissza GitHub-ra.

Ha a változások már GitHub-on vannak, akkor jön a varázslat, amiben a GitHub ereje rejlik. Van felül egy pull request gomb. Ezt megnyomva küldhetünk egy kérelmet az eredeti tároló tulajdonosának, hogy olvassza be a mi változtatásainkat a fő ágba. A pull requesthez írhatunk valami leírást, és a projekt gazdájának számára is jól látszik, hogy a változtatás miket foglal magában. Így nagyon egyszerű módon hozzájárulhatunk más projektekhez. Nem kell kérnünk, hogy felvegyenek a fejlesztő csapatba, nincs szükség semmilyen felesleges interakcióra. Egyszerűen csak fogjuk a cuccot, kérünk belőle egy másolatot, változatunk/hozzáadunk amit gondolunk, majd küldünk egy pull request-et, ami alapján vagy beolvasztják a változtatásainkat a projektbe, vagy nem. Többek között például sok Google projekt is a GitHub-ot használja. Például a népszerű AngularJS keretrendszer tárolójában várakozó pull request-eket itt láthatjuk: https://github.com/angular/angular.js/pulls . Ezek mind olyan emberek hozzájárulásai a Google keretrendszeréhez, akik nem Google alkalmazottak. Egyszerűen csak használják a rendszert, és így segítik a rendszer fejlődését. Ettől lesz az egész nyílt forrású fejlesztés közösségi ... 

#blog  

2013. március 8., péntek

Cloud 9 használata GitHubbal (2.)


Az előző rész alapján már elvileg bárki le tudja klónozni cloud9-be más GitHub tárolóját, és futtathatja onnan annak tartalmát. Most arról írnék röviden, hogy hogyan használhatjuk a saját GitHub tárolónkat saját projektjeink fejlesztéséhez. Nem lesz sokkal bonyolultabb, mint az előző ...

Először is regisztráljunk GitHub-on egy felhasználót. Ha ez megvan, akkor jobb felső sarokban a kis könyves plusszos ikonnal csináljunk egy tárolót ('create new repo'). Alul van egy checkbox, hogy csináljon readme-t is, jelöljük be azt is. Megadjuk a nevet, és kész is a repo, jöhet a cloud9.

Most hogy van GitHub felhasználónk, azzal be is léphetünk cloud9-re, vagy ha már van felhasználónk, a profil oldalon hozzárendelhetjük a GitHub felhasználónkat. Ha ez megvan, akkor elvileg cloud9 ben bal oldalon alul meg is jelennek a github tárolóink, köztük az újjal, amit most hoztunk létre. Ez a tároló a GitHub-on létezik, így a szerkesztéshez le kell klónozni cloud9-be. Ehhez elég kiválasztani bal oldalon a repo-t, majd megnyomni a 'clone to edit' gombot felül. Ha ez megvolt, akkor létrejön a workspace, és lehet szerkeszteni.

Hozzunk létre mondjuk egy php állományt, írjunk bele valami tartalmat, futtassuk, stb. Lényeg, hogy legyen valami tartalom, amit visszatölthetünk a repo-ba.

Na, ha már van tartalom is, akkor jön a git, aminek használatához parancssor szükséges. A terminált a képernyő alján találjuk, itt adhatjuk ki a parancsokat. 

A git add <fájlnév> paranccsal jelölhetjük meg az egyes állományokat verzionálásra, vagy git add . használatával egyből hozzáadhatjuk az összes állományt. A git az így megjelölt fájlokat fogja a továbbiakban kezelni.

A git add után git commit -m 'Leírás' paranccsal tolhatjuk ki a változásokat a cloud9-en lévő helyi tárolóba. Ennek a mi esetünkben nem sok értelme van, de ha valami nagyobb fejlesztésen dolgozunk, akkor érdemes lehet fejlesztés közben mentegetni. Az így létrejött verziókra később visszatérhetünk, megtekinthetjük a különbségeket, stb. Egyenlőre most ezekkel ne foglalkozzunk, lényeg, hogy commit-al kikerültek a helyi (cloud9-es) tárolóba a változások.

Végül a git push parancs kiadásával a lokális tárolóból kitolhatjuk a tartalmat a GitHub-ra. Ha minden jól ment, akkor ha visszanézünk a GitHub-ra, látni fogjuk ott a művünket. Azt mások is megtekinthetik, leklónozhatják, fejleszthetik, stb. Ezzel jegyet váltottunk a nyílt forrású fejlesztők közösségébe.

A következő részben arról lesz szó, hogy hogy szállhatunk be már meglévő projektek fejlesztésébe.

#blog  

Lebegő szigetek


Épp kinéztem az ablakon, és elég borús az idő. Arra gondoltam, milyen jópofa lenne héliummal töltött léghajókkal mesterséges szigeteket emelni a felhők fölé, ahol mindig süt a nap, és gyönyörű a kilátás. A sziget energiaellátása mehetne napelemről, és szélerőművekről, és eleve az egész önfenntartó lenne. Saját víztisztító rendszer, saját kis kertek az élelem megtermelésére, úgy, mint egy valódi szigeten. Szerintem egy ilyen viszonylag hamar visszahozná az árát az ide szervezett luxusnyaralásokból, de később akár egy alternatív megoldás is lehetne a föld túlnépesedésének kezelésére.

#blog  

2013. március 7., csütörtök

Cloud 9 használata GitHubbal (1.)



Reshared post from +Laszlo Fazekas
Cloud 9 használata GitHubbal (1.)

A GitHub amolyan közösségi tér fejlesztőknek (itt írtam róla kicsit: http://lf.estontorise.hu/archives/288). +Papp Zsolt -al beszélgettünk kicsit, és végül az lett a konklúzió, hogy érdemes ezt az eszközt már a tanulás elején megismerni, mivel már ebben a fázisban jó hasznát vehetjük.

Ebben a bejegyzésben azt fogom leírni, hogy hogyan lehet egy már GitHubon létező projektet behúzni cloud9 (http://c9.io) alá, és futtatni. A későbbiekben tervezem, hogy készülne 1-2 további bejegyzés arról, hogy hogyan hozhatunk létre saját GitHub repository-kat, illetve hogyan járulhatunk hozzá más open source projektek fejlesztéséhez.

Egy GitHub-os projektet nagyon egyszerű behúzni cloud 9 alá. Egyszerűen jelentkezzünk be (ez előtt persze regisztráljunk cloud 9-en), majd válasszuk a 'Create new workspace' részt, azon belül pedig a 'Clone URL'-t. Itt kell megadnunk a GitHub-os tároló nevét. Én direkt teszt célra csináltam egy git://github.com/TheBojda/php-examples.git tárolót, így jobb híján adjuk meg azt- 'Create', és már kész is a klón. Válasszuk ki a listából, majd nyomjuk meg a 'Start Editing'-et, így megjelenik a szerkesztő. Itt nyissuk meg az index.php-t a hello_world mappából, majd jobb felül nyomjuk meg a Run gombot. Az alul megjelenő URL-re kattintva megnyithatjuk azt a beépített böngészőben, és láthatjuk az eredményt. Ha valamit átírunk a kódon, elég menteni, majd frissíteni a beépített böngészőt, és már látszik is az eredmény.

Hát, igazából ennyi. Nem egy nagy varázslat ... 

#blog  





GitHub, avagy közösségi kódolás
Aki foglalkozott már nyílt forrású projektek fejlesztésével, az valószínűleg belefutott már a problémába, hogy ha elkészült, a végeredményt hogy ossza meg másokkal. Az egyik lehetőség, hogy összera......