A por

Épp azon gondolkodtam, hogy a penész milyen durva dolog. Kiteszel egy szelet kenyeret az asztalra, és egy hét múlva ott van rajta a zöld folt. Nem kell hozzá semmi extra körülmény, ott van mindenhol, nap mint nap ki és belélegezzük, olyan mint a levegő. Olyan mint ha csak valami por lenne, pedig egy élőlény. Sejtekből áll, szaporodik, van benne DNS, és a teljes sejtekre jellemző ökoszisztéma. Enzimek, fehérjék, mindenféle, ami ahhoz kell, hogy működjön, és szaporodjon. Igazából egy viszonylag bonyolult gépezet, aminek az egyes példányait szabad szemmel nem is lehet látni.

Azon gondolkodtam, milyen lenne, ha képesek lennénk ilyen penészhez hasonló nanorobotokat építeni. Hogy néznének ezek ki? Olyan lenne mint valami nagyon finom por. Talán ugyanúgy ellepne mindent, ugyanúgy be és kilélegeznénk, észrevétlenül ott lenne mindenhol, azzal a különbséggel, hogy ezt képesek lennénk irányítani. Olyan dolgokra lehetnénk képesek "a por" segítségével, ami a jelenkor emberének szinte mágiának tűnne. Például épületeket húzhatnánk fel a semmiből, vagy épp rombolhatnánk le. Tárgyakat mozgathatnánk az akaratunkkal, vagy éppen megjavíthatnánk a testünket, és örökké élhetnénk. Igazából bármire használhatnánk "a port", amit akaratunk szerint alakíthatunk. Abból építkezhetnénk, abból lenne a ruhánk, az autónk, a mobiltelefonunk, a számítógépünk, minden, ami minket körülvesz. Végtelen mennyiségben állna rendelkezésre, mivel a fellelhető nyersanyag felhasználásával szaporodna, amihez az energiát a nap szolgáltatná. Tulajdonképpen isteni hatalomra tenne szert az, aki irányítani képes "a port". Akár arra is képesek lehetünk, hogy "a porból" építsünk magunknak testet, amibe átköltöztetve a tudatunkat test nélkül élhetünk tovább.

Talán valahol a világegyetemben kialakulhatott egy ilyen életforma, ami ilyen egysejtű közösségekből épül fel. Nem igazán válnak el úgy az élőlények, mint nálunk, hogy léteznek állatok, növények, emberek. Ott talán csak "a por" van, ami ellep mindent, és ennek a sűrűbb gócai az egyes egyének. Érdekes elképzelni, milyen lehet egy ilyen világ.

Ez csak úgy eszembe jutott a penészről ... :)   

#blog  

View this post on Google+

WebKit motor js-ben Emscripten-el

WebKit port js-re Emscripten-el. Első hallásra elég nagy állatság, de egyfelől adja magát, hogy ha van egy c->js fordítónk, miért ne forgatnánk le az egész webkit-et, másfelől amilyen teljesítménye van már a js motoroknak, lehet, hogy a jövő böngésző architektúrája úgy fog kinézni, hogy egy WebGL + js mag, és a HTML renderer maga is js-ben lesz megoldva. Ahogy a webes technológiák egyre haladnak az app kategória felé, szerintem egyre inkább csak történelmi sallang lesz a HTML. De ez utóbbi már csak az én véleményem.

thx to +Csaba Sári 

#blog  

http://badassjs.com/post/73526882798/webkit-js-its-happening-for-real-with-emscriptens

WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help
WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help Remember that April fools post I wrote a couple years ago on WebKit.js? That someone had ported the entire WebKit rendering engine to...

View this post on Google+

Örök élet

Aki már most be szeretné magának biztosítani az örök életet, potom 20-30 millióért megteheti. A csóróbbak kijöhetnek olyan 10 millió forintból is, de akkor el kell búcsúzniuk pár testrészüktől, ami azért az emberhez egy élet során eléggé hozzánőtt. Mondjuk így utólag átgondolva nem is tűnik olyan rossz biznisznek. Az ember eladhatja a szerveit pár rászorulónak és a befolyt összegből bérelhet egy tartályt az agyának. Miért is ne tennénk pénzé, amire már úgysincs szükségünk ...

Amúgy régebben volt egy olyan ötletem, hogy ilyen fagyasztó üzemet kellene létesíteni valahol az északi sarkon jó mélyen a jégbe vájva. Talán valamit lehetne spórolni a hűtésszámlán, és olcsóbban kijönne az egész ...      

#blog  

http://www.origo.hu/tudomany/20110731-krionika-lefagyasztas-hogyan-biztositsuk-magunknak-az-orok-eletet.html

Az agy lefagyasztása a legtakarékosabb út a jövőbe
A krionika hívei szerint elérhető a halhatatlanság, ha az emberi testet vagy csak az agyat lefagyasztott állapotban megőrzik addig, amíg gyógyíthatóvá nem válik a halált okozó betegség. Ma már több intézet is van, amely emberek lefagyasztásával és tárolásával foglalkozik, és...

View this post on Google+

Mesterséges izom

A Google moduláris mobiltelefonja kapcsán olvastam, hogy elektropermanens mágneseket használnának a modulok rögzítésére. Ezek olyan permanens mágnesek, amiknek a mágnesességét elektromos impulzusokkal lehet be és kikapcsolni. Arra gondoltam, hogy kis (mm-es) elektropermanens mágnes hasábokat egymás után helyezve és valamilyen rugalmas zselé hengerbe foglalva mesterséges izomrostot lehetne létrehozni. Egy ilyen izomrost a ráadott elektromos impulzus hatására összerándulna (a mágnesek vonzzák egymást), vagy éppen elernyedne (kikapcsolt mágnesek). A rostokból pedig már ugyanúgy lehetne izomkötegeket létrehozni, ahogy a valódi izmoknál. A kérdés az, hogy milyen gyorsan lehet egy ilyen elektorpermanens mágnest kapcsolgatni. Ha elég gyors, akkor valóban izomszerű működést érhetnénk el. Persze megoldható ugyanez egyszerű elektromágnesekkel is, csak akkor folyamatos energiaellátás kell az izom megfeszült állapotban tartásához. Egy igazán jó mesterséges izom rengetegféleképpen felhasználható lenne. Egyfelől ugye izomprotézisként, de létrehozhatnánk vele tényleg emberszerű robotokat, amiknek hozzánk hasonló a mozgása a legapróbb részletekig. Tehát akár az arckifejezéseik is teljesen emberszerűek lennének. De újszerű gépeket is létrehozhatnánk a természetet másolva (fákra, falakra mászó mentő robotok, stb.).

#blog    

View this post on Google+

Tagnap láttunk egy fészkét építő gólyát

Az ő lakhelye kb. 1 m2. Azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen a legtöbb állat kis odúkban él. Az embernek miért van szüksége hozzá képes hatalmas lakhelyre? Ebben a kis házban is például megvan minden ami kell. Van kis konyha, lehet hol kényelmesen aludni, van egy egész korrekt nappali. Igazából miért kell ennél több? Főleg úgy, ha az ember az idejének nagy részét a szabadban tölti. Egy ilyen kis ház valószínűleg nagyon olcsón megvan. Jó szigeteléssel, napelemmel és fúrt kúttal a fenntartási költsége is minimális. Kicsi ugyan, de egy erdő közepén, ahol 1 km2-es körzetben nincs senki, mégis tiéd a világ. Ennek ellenére milliókat adunk ki egy panellakásra, aminek életünk végéig fizetjük a törlesztőrészleteit, ami miatt egy életen át robotolunk ... 

http://themindunleashed.org/2014/04/31-year-old-sick-expensive-rent-high-costs.html

#blog  

A 31 Year Old Was Sick Of Expensive Rent And High Costs. What He Did Took Guts… But Look Inside
Most grown children have heard this question from their parents at some point in their lives: “If all your friends…

View this post on Google+

Energia tárolás hidrogénnel

Mostanában a Discovery Science az új "háttérzaj" csatornám. Ott megy most egy Eco.Tech (http://port.hu/oko-technologia_eco-tech/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=107568&i_season=-1) című sorozat. Az egyik részben mutattak egy házat, aminek az energia ellátása teljesen napelemről működik, a nem elhasznált energiával pedig hidrogént állítanak elő csapvízből. Amikor nem termel a napelem, akkor üzemanyagcellával nyerik vissza a hidrogénben tárolt energiát, valamint ezzel fűtenek, és a lakók autói is hidrogénnel üzemelnek. Tehát tulajdonképpen minden fajta energia igényt tisztán napenergiával biztosítanak. Nem tudom, hogy mennyire hatékony a napenergiát hidrogén formájában tárolni, de mindenesetre ennek a módszernek van egy csomó előnye. Például a hidrogén tárolása olcsó. Nem kell hozzá más, csak egy jó erős falú tartály, ami valószínűleg jóval olcsóbb mint egy rakás akkumulátor. E mellett a hidrogén közvetlenül használható fűtésre, és amennyire tudom, egy benzin üzemű autó átalakítható hidrogén hajtásúvá, tehát nem kell a teljes járművet lecserélni egy elektromos hajtásúra, ha ezen túl napenergiából szeretnénk megoldani közlekedésünket. Szóval az ingyenes napenergia hidrogén formájában való tárolása nem is olyan rossz ötlet. 

#blog  

Embedded Link

Öko-technológia : Epizód lista
Öko-technológia : Epizód lista

View this post on Google+

Natív vs. web appok mobilon

Nemrég olvastam, hogy a mobil Chromiumba jön a WebRTC support, de kísérleti jelleggel már van WebGL támogatás is, csak be kell kapcsolni. KitKat felett pedig már ez a Chromium alapú engine az alapértelmezett. Az látszik tehát, hogy a mobilos böngészők tudása pillanatok alatt be fogja érni a desktop változatot, és valószínűleg nem csak Androidon, hanem minden más platformon. A hardver ugyancsak roham léptekkel fejlődik. Már most is van szerintem olyan mobil eszköz, ami simán ráverne a notebookomra mondjuk grafikai teljesítményben, de akár számítási teljesítményben is. Jelenleg még azért sok a gyengébb hardver, a régebbi rendszerek, de pár éven belül szerintem teljesen el fog tűnni a különbség a mobil és a desktop web élmény között. Akkor pedig teljesen újra kell gondolni a web app vs. natív app kérdést. Jelenleg mindenki natív alkalmazást fejlesztet, mert egy mobil weboldalnak korlátozottak a lehetőségei. A jövőben viszont szerintem hanyatlani fog ez a tendencia, és ahogyan a desktop esetén, úgy a mobiloknál is feleslegessé válik a legtöbb esetben, hogy natív alkalmazásokat fejlesszenek.  

#blog  

View this post on Google+