Android emulátor gyorsítása HAXM-al

Android fejlesztésnél elég nagy kínlódás az emulátor használata, ezért már jó ideje VirtualBox-ot használok x86-os android image-el. A VirtualBox elég jó, tabletes fejlesztéseknél pl. már csak ezt használom, mert gyorsabb, és kényelmesebb, mint a hardver, de azért itt is van pár macerás dolog. Például telefonos app-oknál (álló nézet) 90 fokban elforgatva jelenik meg a felület, így használhatatlan. Tegnap sdk frissítésnél találtam egy új HAXM nevű tool-t, ami VT-s gyorsítást használ x86-os image-eknél, így elvileg az emulátorban is el lehet érni ugyanazt a teljesítményt, amit VirtualBox nyújt, tehát lehet visszaszokok emulátorra VirtualBox helyett. Még tesztelgetem, de így elsőre jónak tűnik.

https://software.intel.com/en-us/android/articles/speeding-up-the-android-emulator-on-intel-architecture

#blog  

Embedded Link

Android* - Speeding Up the Android* Emulator on Intel® Architecture | Intel® Developer Zone
Abstract: If you are an Android* developer who is unhappy with the performance of the Android emulator, then this document is for you. Over and over again, we have heard from many Android developers that the emulator is slow and painful to work with, but this should not be the case!

This post has been reshared 1 times on Google+
View this post on Google+

Fénysebesség

A fénysebesség egy egész érdekes határsebesség a fizikában. Egyfelől a relativitáselmélet kimondja, hogy semmi nem lépheti át a fény sebességét, másfelől megengedi, hogy mondjuk 10 fényévnyi távolságot mondjuk 1 év alatt tegyünk meg, ami kvázi tízszeres fénysebességnek felel meg. Ez látszólag ellentmondás, pedig nem az.

Az idődilatációs effektus miatt minél jobban megközelítjük a fény sebességét, annál lassabban telik számunkra az idő. Ha a fény sebességének 99,5%-val haladunk, akkor kb. 10x lassabban. Tehát amíg megtesszük ezt a 10 fényévnyi távolságot, addig az utazó számára csak 1 év telik el. Ha még jobban megközelítjük a fény sebességét, akkor az idő akár 1 órára is csökkenhet. A gond az, hogy ezzel együtt a gyorsan mozgó jármű tömege is tízszeresére nő, sokkal több energiára van szükség a felgyorsításához, de alapvetően csak energia kérdése, hogy milyen gyorsan tudunk haladni.

Érdekes elképzelni, hogy mi történne ilyenkor az űrhajóban ülők és mi történne a földi megfigyelők számára. Az űrhajóban ülők azt látnák, hogy folyamatos gyorsítás után elérik a mágikus 300 000 km /s-os értéket, ami ugye a határsebesség. Ekkor talán valami különlegesre számítanak, de nem történik semmi különleges. Ahogy tovább adják az energiát, tovább gyorsul az úrhajó. Eléri a 2x, 3x, ... majd a 10x-es fénysebességet gond nélkül, majd 1 év múlva megérkeznek a 10 fényévre lévő úticéljukhoz. Ezzel szemben a földről úgy látszik, hogy az űrhajó gyorsít egy ideig, majd egyre kevésbé gyorsul, és a fény sebességéhez közeli konstans sebességre áll be. Ezzel együtt menetirányban összenyomódik, megnő a tömege, és a rajta lévő minden történés tizedére lassul. Tehát ha úgy tetszik, a fénysebesség korlátossága csak a nyugvó megfigyelő számára létezik. Az űrhajósok csak akkor szembesülnek mindezzel, mikor visszaérkeznek 2 év múltán (nekik telik el 2 év amíg oda és vissza megjárják az utat), és a földön már 20 év telt el.

Igazából ez az amit nem lehet megkerülni. Utazhatunk a fénynél gyorsabban (saját szempontunkból), de ezzel kényszerűen az időben is utazunk előre a jövőbe. Ez az időutazás az, ami elkerülhetetlen, hacsak nem találunk rá valami kibúvót ...  

#blog  

This post has been reshared 1 times on Google+
View this post on Google+

A por

Épp azon gondolkodtam, hogy a penész milyen durva dolog. Kiteszel egy szelet kenyeret az asztalra, és egy hét múlva ott van rajta a zöld folt. Nem kell hozzá semmi extra körülmény, ott van mindenhol, nap mint nap ki és belélegezzük, olyan mint a levegő. Olyan mint ha csak valami por lenne, pedig egy élőlény. Sejtekből áll, szaporodik, van benne DNS, és a teljes sejtekre jellemző ökoszisztéma. Enzimek, fehérjék, mindenféle, ami ahhoz kell, hogy működjön, és szaporodjon. Igazából egy viszonylag bonyolult gépezet, aminek az egyes példányait szabad szemmel nem is lehet látni.

Azon gondolkodtam, milyen lenne, ha képesek lennénk ilyen penészhez hasonló nanorobotokat építeni. Hogy néznének ezek ki? Olyan lenne mint valami nagyon finom por. Talán ugyanúgy ellepne mindent, ugyanúgy be és kilélegeznénk, észrevétlenül ott lenne mindenhol, azzal a különbséggel, hogy ezt képesek lennénk irányítani. Olyan dolgokra lehetnénk képesek "a por" segítségével, ami a jelenkor emberének szinte mágiának tűnne. Például épületeket húzhatnánk fel a semmiből, vagy épp rombolhatnánk le. Tárgyakat mozgathatnánk az akaratunkkal, vagy éppen megjavíthatnánk a testünket, és örökké élhetnénk. Igazából bármire használhatnánk "a port", amit akaratunk szerint alakíthatunk. Abból építkezhetnénk, abból lenne a ruhánk, az autónk, a mobiltelefonunk, a számítógépünk, minden, ami minket körülvesz. Végtelen mennyiségben állna rendelkezésre, mivel a fellelhető nyersanyag felhasználásával szaporodna, amihez az energiát a nap szolgáltatná. Tulajdonképpen isteni hatalomra tenne szert az, aki irányítani képes "a port". Akár arra is képesek lehetünk, hogy "a porból" építsünk magunknak testet, amibe átköltöztetve a tudatunkat test nélkül élhetünk tovább.

Talán valahol a világegyetemben kialakulhatott egy ilyen életforma, ami ilyen egysejtű közösségekből épül fel. Nem igazán válnak el úgy az élőlények, mint nálunk, hogy léteznek állatok, növények, emberek. Ott talán csak "a por" van, ami ellep mindent, és ennek a sűrűbb gócai az egyes egyének. Érdekes elképzelni, milyen lehet egy ilyen világ.

Ez csak úgy eszembe jutott a penészről ... :)   

#blog  

View this post on Google+

WebKit motor js-ben Emscripten-el

WebKit port js-re Emscripten-el. Első hallásra elég nagy állatság, de egyfelől adja magát, hogy ha van egy c->js fordítónk, miért ne forgatnánk le az egész webkit-et, másfelől amilyen teljesítménye van már a js motoroknak, lehet, hogy a jövő böngésző architektúrája úgy fog kinézni, hogy egy WebGL + js mag, és a HTML renderer maga is js-ben lesz megoldva. Ahogy a webes technológiák egyre haladnak az app kategória felé, szerintem egyre inkább csak történelmi sallang lesz a HTML. De ez utóbbi már csak az én véleményem.

thx to +Csaba Sári 

#blog  

http://badassjs.com/post/73526882798/webkit-js-its-happening-for-real-with-emscriptens

WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help
WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help Remember that April fools post I wrote a couple years ago on WebKit.js? That someone had ported the entire WebKit rendering engine to...

View this post on Google+

Örök élet

Aki már most be szeretné magának biztosítani az örök életet, potom 20-30 millióért megteheti. A csóróbbak kijöhetnek olyan 10 millió forintból is, de akkor el kell búcsúzniuk pár testrészüktől, ami azért az emberhez egy élet során eléggé hozzánőtt. Mondjuk így utólag átgondolva nem is tűnik olyan rossz biznisznek. Az ember eladhatja a szerveit pár rászorulónak és a befolyt összegből bérelhet egy tartályt az agyának. Miért is ne tennénk pénzé, amire már úgysincs szükségünk ...

Amúgy régebben volt egy olyan ötletem, hogy ilyen fagyasztó üzemet kellene létesíteni valahol az északi sarkon jó mélyen a jégbe vájva. Talán valamit lehetne spórolni a hűtésszámlán, és olcsóbban kijönne az egész ...      

#blog  

http://www.origo.hu/tudomany/20110731-krionika-lefagyasztas-hogyan-biztositsuk-magunknak-az-orok-eletet.html

Az agy lefagyasztása a legtakarékosabb út a jövőbe
A krionika hívei szerint elérhető a halhatatlanság, ha az emberi testet vagy csak az agyat lefagyasztott állapotban megőrzik addig, amíg gyógyíthatóvá nem válik a halált okozó betegség. Ma már több intézet is van, amely emberek lefagyasztásával és tárolásával foglalkozik, és...

View this post on Google+

Mesterséges izom

A Google moduláris mobiltelefonja kapcsán olvastam, hogy elektropermanens mágneseket használnának a modulok rögzítésére. Ezek olyan permanens mágnesek, amiknek a mágnesességét elektromos impulzusokkal lehet be és kikapcsolni. Arra gondoltam, hogy kis (mm-es) elektropermanens mágnes hasábokat egymás után helyezve és valamilyen rugalmas zselé hengerbe foglalva mesterséges izomrostot lehetne létrehozni. Egy ilyen izomrost a ráadott elektromos impulzus hatására összerándulna (a mágnesek vonzzák egymást), vagy éppen elernyedne (kikapcsolt mágnesek). A rostokból pedig már ugyanúgy lehetne izomkötegeket létrehozni, ahogy a valódi izmoknál. A kérdés az, hogy milyen gyorsan lehet egy ilyen elektorpermanens mágnest kapcsolgatni. Ha elég gyors, akkor valóban izomszerű működést érhetnénk el. Persze megoldható ugyanez egyszerű elektromágnesekkel is, csak akkor folyamatos energiaellátás kell az izom megfeszült állapotban tartásához. Egy igazán jó mesterséges izom rengetegféleképpen felhasználható lenne. Egyfelől ugye izomprotézisként, de létrehozhatnánk vele tényleg emberszerű robotokat, amiknek hozzánk hasonló a mozgása a legapróbb részletekig. Tehát akár az arckifejezéseik is teljesen emberszerűek lennének. De újszerű gépeket is létrehozhatnánk a természetet másolva (fákra, falakra mászó mentő robotok, stb.).

#blog    

View this post on Google+

Tagnap láttunk egy fészkét építő gólyát

Az ő lakhelye kb. 1 m2. Azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen a legtöbb állat kis odúkban él. Az embernek miért van szüksége hozzá képes hatalmas lakhelyre? Ebben a kis házban is például megvan minden ami kell. Van kis konyha, lehet hol kényelmesen aludni, van egy egész korrekt nappali. Igazából miért kell ennél több? Főleg úgy, ha az ember az idejének nagy részét a szabadban tölti. Egy ilyen kis ház valószínűleg nagyon olcsón megvan. Jó szigeteléssel, napelemmel és fúrt kúttal a fenntartási költsége is minimális. Kicsi ugyan, de egy erdő közepén, ahol 1 km2-es körzetben nincs senki, mégis tiéd a világ. Ennek ellenére milliókat adunk ki egy panellakásra, aminek életünk végéig fizetjük a törlesztőrészleteit, ami miatt egy életen át robotolunk ... 

http://themindunleashed.org/2014/04/31-year-old-sick-expensive-rent-high-costs.html

#blog  

A 31 Year Old Was Sick Of Expensive Rent And High Costs. What He Did Took Guts… But Look Inside
Most grown children have heard this question from their parents at some point in their lives: “If all your friends…

View this post on Google+