Kéne egy tudomány/tech magazin, minek az a lényege, hogy az adott nap összes...

Kéne egy tudomány/tech magazin, minek az a lényege, hogy az adott nap összes releváns tudomány/tech hírét hozza, de csak a lényeget kiemelve. Szabály lenne, hogy maximum 5 mondat (esetleg valami még erősebb karakter korlát) lehet egy hír. Amolyan twitter szerű megoldás, de 160 karaktert kevésnek tartanék erre.

Szerintem összesen kb. napi 2-3 órám elmegy hírolvasásra. Már próbálok szelektálgatni, és olvasás közben is átugrálni mondatokat, de így is sok erőforrás. Aki pedig nem követi a történéseket, az lemarad. A web olyan információáradatot zúdít az emberre, amit az már sokszor képtelen feldolgozni, ezért szerintem lenne létjogosultsága egy ilyen "tl;dr; oldalnak". Ha biztos lennék benne, hogy ezt Magyarországon meg lehet csinálni rentábilis formában (pénzben visszahozná a befektetett energiát), még be is vállalnám, hogy csinálom.

#blog    

View this post on Google+

A SZTAKI-s jelnyelv fordító eszköz kapcsán jutott eszembe egy másik eszköz,...

A SZTAKI-s jelnyelv fordító eszköz kapcsán jutott eszembe egy másik eszköz, az "ultrahangos fehér bot" vakoknak. Az egész egy ultrahangos távolságmérő, és egy a telefonokban is használt vibráló izéből (nem tudom mi a neve) állna össze, és elférne az ember tenyerében. Tulajdonképpen egy kesztyű lenne. A vibrálás sebessége az ultrahangos egység által érzékelt távolságtól függene. Így a vak ember letapogathatná a környezetét, de sokkal nagyobb távolságban, mint ahogyan bottal tudná, illetve kevésbé zavaró módon. Tudom, van már retina protézis, meg miegymás, de ez egy egyszerű eszköz. Szerintem fillérekből elő lehetne állítani, és nagy segítség lenne.

#blog  

View this post on Google+

Bloggolj!

Annak idején írtam pár oktató jellegű postot a Tanuljunk együtt IT csoportba. Egyszer asszem +Papp Zsolt meg is kérdezte, hogy miért éri meg valakinek ilyen oktató bejegyzéseket írni a helyett, hogy ráül a tudásra. Asszem azt írtam, hogy ha ennek valaki hasznát veszi, attól én már eleve boldog vagyok, meg hogy én is sokat tanultam ilyenekből. Meg hogy aki ezt olvassa, lehet, hogy később ír majd egy másik hasonló bejegyzést, aminek majd én veszem hasznát.

Ami még a történetben érdekes, hogy van egy WordPress pluginem, és egy telepített WordPress blogom (http://gp.estontorise.hu), ahová kicsatornázom innen G+-ról az érdekesebb tartalmakat (köztük ezeket az oktató anyagokat is).

Nemrég kaptam egy e-mailt, hogy valaki egy ilyen bejegyzés alapján rátalált Google-ben az egyik ilyen kicsatornázott postomra, és neki pont WordPress fejlesztőre lenne szüksége. Annyi azért csorbítja a történet szépségét, hogy jelenleg annyira el vagyok havazva, hogy nem mertem már pluszba bevállalni egy ilyen projektet, de azért a tanuláság az maradt. Tessék blogolni, mert az ilyen "céltalan munka" is hosszú távon meghálálhatja a belé fektetett időt. Például úgy, hogy megtalálnak a neten, és munkát ajánlanak neked ... ;)

#blog    

View this post on Google+

Life Blogging

Épp tegnap gondoltam rá, hogy sokszor csinál valami jópofát a kölök, és végigfut az agyamon, hogy milyen jó lett volna levideózni, vagy lefényképezni. Pár év múlva szerintem ez már úgy fog kinézni, hogy mindenkin ott lesz a Google Glass, vagy valami hasonló eszköz, ami az olcsó, gyors, nagy tárolókapacitásnak köszönhetően folyamatosan rögzíti majd amit látunk. Mondjuk ilyen körkörös rendszerben, ahol minden rész 24 óráig elérhető, aztán folyamatosan írják felül a másnapi történések. Ha valamit le szerettünk volna fényképezni, vagy videózni, azt egyszerűen kijelöljük a stream-ből, és mehet hosszútávú tárolásra a cloud-ba. Valahogy így képzelem a nem túl távoli jövőt ...

#blog   

View this post on Google+

A +Dart elterjedésére szerintem nagyon jótékonyan hatna, ha összedobnának...

A +Dart elterjedésére szerintem nagyon jótékonyan hatna, ha összedobnának hozzá egy futtatókörnyezetet JVM fölé. Annak ellenére, hogy a Dart-nak van saját futtatókörnyezete, lenen értelme egy ilyen párhuzamos projektnek, hiszen így beágyazható lenne a meglévő Java alkalmazásokba. Tehát rögtön futtathatnánk Dart-ot Androidon, Dart-ban bővíthetnénk a meglévő szerver oldali Java alapú rendszerünket, stb. Biztos sokan kezdenék el használni. Aztán utólag még mindig lehet dönteni, hogy maradnak JVM-en, vagy inkább raknak alá natív DartVM-et.

Igazából egy dart2java fordítónak szerintem legalább annyira létjogosultsága lenne szerver oldalon (+android), mint amennyire létjogosultsága van a dart2js-nek kliens oldalon.

#blog  

View this post on Google+

Érdekes írás

Egy baktérium mindössze 120 génnel is leírható, de csak azért lehet ilyen egyszerű, mert él benne egy másik baktérium, ami bizonyos feladatokat elvégez helyette. Tehát ezt a kérdést nem vizsgálhatjuk csak önmagában, csak az egész ökoszisztémát egyben. Ez az ami egyébként nagyon nehézzé teszi az élet (és úgy általában az összes természetes folyamat) megértését, hogy itt minden mindennel összefügg, nem lehet jól modulokra bontani, mert hamis következtetésekre jutnánk. Ez a különbség a mesterséges és az evolúciósan kialakult rendszerek közt. Mi emberek szisztematikusan építkezünk, az evolúció esetén pedig van egy feltétel rendszer, ami az egész ökoszisztémára hat, és az egész egyben változik, amíg ki nem elégíti azt. Ez egyfelől hibatűrővé teszi, mert egy-egy folyamat "több lábon is állhat", ugyanakkor kiszámíthatatlanná is, mivel a kapcsolatok bonyolult hálójának köszönhetően egy kis változás drasztikus változásokat okozhat valahol máshol. 

#blog  

http://ipon.hu/hir/hany_gen_kell_az_elethez/25936

Hány gén kell az élethez?
A szakértőket régóta érdekli, hogy vajon mekkora lehet az a génállomány, amely feltétlenül szükséges az élethez. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy ez nem egy egyszerű számmal leírható feltétel, hanem a probléma jóval bonyolultabb. 

View this post on Google+

Az AppScale segítségével Google AppEngine alkalmazásokat futtathatunk bármilyen...

Az AppScale segítségével Google AppEngine alkalmazásokat futtathatunk bármilyen cloud szolgáltatónál, vagy saját szerveren. Így nem kell félnünk attól, hogy "beszorulunk" a Google platformjára. Ez igazából még egy érv a mellett, hogy AppEngine-en kezdjük el fejleszteni az alkalmazásunkat, hiszen amíg elindul a szolgáltatás, teljesen ingyen van, később pedig dönthetünk, hogy maradunk a Google-nél, vagy (minden gond nélkül!) költöztetjük az egész cuccot AWS-re, vagy akár saját szerverre.

#blog     

(Ma AppEngine hétvége van nálam.) 

http://www.appscale.com/

AppScale
AppScale is an open-source emulation of the award winning Google App Engine platform. AppScale is capable of running on any private or public virtualized environment. Develop, deploy and scale your applications with absolute ease.

This post has been reshared 1 times on Google+
View this post on Google+

Vannak itt G+-on többen is, akik nagyon színvonalas tech oldalakat, blogokat futtatnak....

Vannak itt G+-on többen is, akik nagyon színvonalas tech oldalakat, blogokat futtatnak. Azon gondolkodtam, hogy ha üzleti vállalkozásként tekintenék egy ilyen oldalra, akkor angolul kezdenék neki. A web a mennyiségekről szól. Gondoljunk csak a Google centenként összeszedett milliárdos vagyonára. Magyarország egy pici ország, a magyar nyelv pedig egy olyan nyelv, amit csak ebben a pici országban beszélnek. Ráadásul a magyar nyelvet beszélők közül is csak egy szűkebb réteget érdekel egy adott téma. Persze, lehet így is sikeresnek lenni, de sokkal nehezebb. Főleg ha a weben jelenlévő felhasználók, és ezzel az elérhető potenciális célközönség méretét arányítom az (ehhez képest) elenyésző magyar olvasótáborhoz. Nem hiszem, hogy a magyar szakemberek felkészületlenebbek, vagy rosszabbul képzettek lennének, mint USA-béli társaik. A gond szerintem sokkal inkább a fentiekben rejlik. Mi magyarok agyban sokszor be vagyunk szorulva a nyelvünkbe, és ezzel együtt a piciny országunkba.   

Mondjuk ez esetben én vagyok az a pap, aki bort iszik, és vizet prédikál, mert én is magyarul blogolok. Esetemben ennek főleg az az oka, hogy nem érzem annyira biztosnak az angol tudásomat, hogy angolul cikkezzek. De azért kacérkodok a gondolattal, hogy tech témában írok pár angol nyelvű cikket, forráskód részletekkel sűrűn teletűzdelve, mert azt a nyelvet azért jobban "beszélem". Kísérletnek sem lenne utolsó, összehasonlítani egy kis idő után a magyar és az angol nyelvű blog forgalmát. Aztán meg ki tudja. Valaki ebből él ...

#blog  

View this post on Google+

Kipróbáltam, hogy mennyire nehéz a Google AppEngine-t használni

Java-val próbálkoztam, de gondolom Python és PHP esetén is hasonló a dolog. Igazából meglepően egyszerű az egész. Van egy Eclipse plugin, amit telepíteni kell. Aztán létrehoz az ember egy AppEngine web projektet, ami néhány speciális libet kivéve olyan mint egy sima Java webprojekt. Kötöttebbek a lehetőségek mint egy általános alkalmazásszerveren, de az alap dolgok megvannak. Ha nincs szükségünk semmi extrára, akkor az ember észre sem veszi, hogy AppEngine alá fejleszt. Készíthetünk servleteket, jsp oldalakat, az elosztott adattárolót sima JPA rétegen keresztül érhetjük el, stb. Az elkészült app-ot lokálisan tesztelhetjük mint bármely más Java-s webappot. Ha kész, akkor pedig csak kiválasztjuk a menüből a deploy-t, megadunk egy app id-t amit előzőleg az admin felületen lehet létrehozni és már fent is van.

És hogy miért AppEngine? Mert teljesen leveszi az ember válláról az erőforrás elosztás terhét. Igazából soha nem tudhatjuk, hogy épp milyen szerver szolgálja ki, de ezzel nekünk nem is kell foglalkozni. A Google rendszerei megoldják, hogy minden request vállalható időn belül ki legyen szolgálva. Tehát jelenleg talán ez a legegyszerűbb módja annak, hogy valaki jól skálázódó, nagy forgalmú rendszert állítson elő minden különösebb speciális tudás nélkül. A másik előny a jelentős free kvóta. Ennek köszönhetően egy kis forgalmú, vagy kezdő szolgáltatás teljesen ingyen van a készítőjének.  

Aki startupon töri a fejét, annak ajánlatos megfontolnia ezt a lehetőséget. 

#blog  

This post has been reshared 1 times on Google+
View this post on Google+

Brackets

Kipróbáltam ezt a Brackets-et. Egész kis pofás. Azt kell róla tudni, hogy egy HTML szerkesztő kódkiegészítővel, szintaxis kiemelővel, mindennel. HTML-ben és JS-ben készült, az Adobe fejleszti, és open-source. Elsőre azt hittem, hogy ez valami online cucc, de annak ellenére, hogy HTML+JS ez egy Desktop App. Kb. 5 percet használtam, úgyhogy nem vizsgáltam meg tüzetesebben,  de úgy láttam, hogy egy beágyazott Chrome + egy Node.js az App lelke. Nagyon jó példa arra, hogy mostanra a HTML+JS teljes értékű desktop fejlesztőeszközökké váltak. Szóval ha valaki desktop alkalmazásfejlesztésre adja a fejét, érdemes ezt az alternatívát is megvizsgálni. Mert gyorsan lehet így UI-t fejleszteni, ráadásul a meglévő eszközökre építve nagyon szép, kényelmes és modern UI-kat, cross-platform módon.

#blog  

http://brackets.io/

Brackets
About Brackets. Brackets is an open-source editor for web design and development built on top of web technologies such as HTML, CSS and JavaScript. The project was created and is maintained by Adobe, and is released under an MIT License.

View this post on Google+

A "Mi az élet értelme?" kérdésnek önmagában azért nincs értelme,...

A "Mi az élet értelme?" kérdésnek önmagában azért nincs értelme, mert csak adott kontextusban értelmezhető, globálisan nem.

Az egyén szempontjából szerintem mindössze annyi a lényeg, hogy jól érezze magát. Örülni kell a létezésnek, és "élni a lehetőséggel" amíg lehet. Bármilyen más preferencia szerintem ennek van alárendelve. Még az önfeláldozás célja is valahol az önös érdek, mert jobban érezzük magunkat tőle, és mardosna a lelkiismeret, ha nem tennénk meg. Ennyire egyszerű.

A közösség, vagy más emberek szempontjából az egyén életének értékét az adja, hogy mennyit tett a közösségért, vagy másokért. Ezért olyan nagy veszteség mondjuk egy tudós, vagy egy jó ember elvesztése. De ez csak mások preferenciája. Az egyén szempontjából ez nem jelenti azt, hogy tudósnak, vagy csak úgy egyáltalán jó embernek kellene lennie. Az ő szempontjából azért lehet értelme ennek, mert ettől érzi jól magát.

És végül globálisan, az egész univerzum szempontjából (merthogy implicit módon így szoktuk feltenni, és érteni a kérdést) az egyén életének semmi értelme nincs. Ugyan mit számít a világegyetem végtelenjéhez képest a porszemnyi földön mindössze villanásnyi ideig jelenlévő emberi kultúra létezése? Egyszer majd eltűnik az egész, mintha sosem lett volna, és senki nem fog emlékezni rá. Ugyanúgy, ahogyan eltűnik az egyén is, majd azok is, akiknek valaha valamit is számított a léte.

Az ember élete olyasmi mint egy kis hullám, vagy inkább csak amolyan fodrozódás a vízen. A semmiből lesz, és idővel ugyanúgy semmivé foszlik el. Talán hatással van más hullámokra, egyesek talán nagyobb fodrok, mások csak kisebbek, de összességében nincs nagy jelentősége egy kis hullámnak a víz felszínén.

Igazából talán többet nem is érdemes foglalkozni a kérdéssel. Inkább megyek labdázok kicsit a kölökkel ... ;)  

#blog  

View this post on Google+