2014. június 4., szerda

Ilyen lehet a sebészet jövője ?!


Ez nagyon ügyes kis megoldás. Valami hasonlóval a jövőben talán meg lehet majd úgy operálni valakit, hogy ehhez meg sem kell vágni. Egy injekciós tűvel befecskendezik a kis "robotokat", folyamatos MRI-n követve az eseményeket elmozgatják őket a célhelyre, és elvégzik a beavatkozást. Például mérget fecskendeznek rákos sejtekbe. Ha az egész folyamatot számítógép vezérli, akkor akár még olyat is el tudok képzelni, hogy egy sok milliárd sejtből álló rákos daganatot a rendszer szisztematikusan, sejtenként gyilkoljon le.  

http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/1192902

#blog  


Embedded Link


Spermiumokhoz hasonló robotok segíthetnek

2014. május 31., szombat

Neutrínók és örökmozgók


Nemrég láttam egy részt a Cosmos-ból, ami többek közt a neutrínókról szólt. A neutrínók amolyan szellem részecskék, amik csak gyengén hatnak kölcsön az anyaggal. Például egy több fényév (!) vastag acélfalon nagy eséllyel úgy végighaladnak, hogy észre sem veszik. Nap mint nap neutrínók milliárdjai haladnak át a testünkön és az egész Földön úgy, hogy nem szerzünk tudomást a létezésükről. Ilyen neutrínók többek közt például a napban keletkeznek a fúziós folyamat során, tehát a nap fény mellett ilyen "neutrínó fényt" is sugároz.

Ha lenne valami olyan szerkezetünk, mint egy napelem, ami neutrínók energiáját hasznosítja, akkor az a Föld minden pontján működne, akár reggel, akár este, akár mélyen a föld alatt, bárhol áramot termelne. Így ha valaki mutatna nekem egy "örökmozgót" ami minden kétséget kizáróan működik és látszólag energiát termel a semmiből, akkor nem az lenne az első gondolatom, hogy ez sérti az energiamegmaradást. E helyett arra gondolnék, hogy ilyen neutrínók, vagy ahhoz hasonló részecskék energiáját hasznosítja, amit valójában az univerzum távoli csillagai termelnek számunkra és a nap fényéhez hasonlóan sugároznak a Föld felé.

Valójában a neutrínók megtalálása is összefügg az energiamegmaradás sérülésével. Annak idején bizonyos folyamatoknál azt figyelték meg, hogy a keletkezett részek tömege és energiája kevesebb, mint a kiinduló részeké. Mintha sérült volna az energiamegmaradás. Csak később álltak elő azzal a válasszal, hogy ezt az energiát ilyen gyengén kölcsönható részecskék szállítják el, amik úgy elillannak a szemünk elől, hogy észre sem vesszük őket. Azóta sikerült ezeket a részecskéket kimutatni is. Léteznek neutrínó detektorok mélyen a föld alatt, melyekkel kimutatható a földet érő neutrínó sugárzás. Ezek hatalmas vízzel telt tartályok rengeteg szenzorral ellátva. Nagy néha ugyanis egy-egy neutrínó a sok milliárdból nekiütközik egy vízatomnak, aminek a hatását ez a nagyon érzékeny szenzorrendszer érzékeli. Például távoli szupernóva robbanások hatalmas "neutrínó fénnyel" járnak. Ilyenkor ezek a neutrínó detektorok is nagyobb intenzitást mutatnak. Mivel ilyen nehéz egyáltalán csak kimutatni is a neutrínók létezését, kevés rá az esély, hogy valóban ilyen részecskékre épülő "örökmozgók" létezhetnek. Persze nem kizárt, de valószínűleg új hatások, fizikai törvények felfedezése nélkül, jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan trükkös módszer amivel ez megoldható lenne.  

A neutrínókon kívül még létezhetnek más "szellem részecskék". Ilyen neutrínó szerű szellemrészecskékből (akár többfajta ilyen részecske is létezhet) állhat például a sötét anyag vagy a sötét energia, amit képtelenek vagyunk megfigyelni, de a hatásából ítélve mégis ott van az univerzumban és tágulásra készteti azt. Sőt, a jelek szerint nem hogy csak ott van, de az univerzum nagyobbik része ilyen sötét anyag és sötét energia. Tele van vele a világ, de nem látjuk, nem érzékeljük közvetlen módon a jelenlétét. Az sem elképzelhetetlen, hogy egész világok léteznek, más galaxisok, csillagokkal, bolygókkal, és akár élettel a bolygók felszínén, amik úgy száguldhatnak át a Földön, és akár a testünkön is, hogy nem is szerzünk róluk tudomást. Érdekes elképzelni ilyen szellemvilágok létezését, és ami még érdekesebb, hogy ebben nincs semmi misztikus, hisz teljesen összhangban van a természet fizika által feltárt törvényeivel. 

#blog  

2014. május 27., kedd

A robotika forradalma


A robotikában szerintem az otthoni 3D gyomtatás elterjedése fogja meghozni az igazi forradalmat. Igazándiból a robotika szerintem a különleges alkatrész igénye miatt olyan zárt egyelőre. Hiszen pl. egy humanoid robot kezéhez, lábához, stb. rengeteg speciális alkatrészre van szükség. Ilyesmit nem kap az ember a sarki boltban. Ha majd elterjed a 3D nyomtatás, úgy ezeket az alkatrészeket bárki kinyomtathatja magának, és akár teljes humanoid robotokat építhet fel. Így itt is megjelenhet pl. az open source robotok fogalma. Talán ez lesz a közeljövő egyik új nagy technikai forradalma.

#blog    

2014. május 25., vasárnap

Virtuális valóság forradalom


Szerintem a virtuális valóság sisakok jelenleg folyó forradalma (Oculus Rift, Sony, Samsung, stb.) csak a kezdet. Ha végre valóban sikerül elterjedni ezeknek az eszközöknek, akkor a játékok után jó eséllyel más területeken is elterjedhetnek. Így például olcsón lehet egy egész mozivásznunk a virtuális mozinkban, sokkal olcsóbban, mint ha vennénk egy batár nagy TV-t a házimozizáshoz. De új értelmet nyerhet a távkonferencia fogalma,  virtuális kijelzőkkel egészülhet ki a mobilunk kis képernyője, stb. Úgy gondolom, hogy ez olyan technológia, ami igazán megváltoztathatja a világot, akár olyan mértékben, mint az Internet. Ugyanakkor szerintem ez még csak a kezdet. A legnagyobb baj ezekkel az eszközökkel, hogy "kitakarják" a valóságot, de idővel sisakok egyre kisebbek lehetnek, míg végül egy szemüvegnél nem sokkal nagyibb méretbe zsúfolhatjuk össze az egészet. Így szerintem idővel megjelenik majd a mindig hordható változat. Olyan lehet majd az új eszköz, mint mondjuk a Google Glass, azzal a különbséggel, hogy itt nem csak a sarokba vetítenek vvalami képet, hanem tényleg a valóságba ágyazhatjuk be majd a virtuális objektumokat. Ehhez megvan már a technológia, a Project Tango pont erre képes. Azt, hogy  a szemüveg átlátszó legyen, két módon tudom elképzelni. Vagy tényleg vetítik a képet egy átlátszó szemüvegre, vagy a szemüveg külső részén kamera rögzíti a látványt, és erre kerül rá a VR anyag. Akárhogy is legyen, szerintem ez lesz az irány, a jövő Internetje pedig a valóságba lesz ágyazva. Mi pedig ebben a félig valós, félig virtuális térben töltjük majd mindennapjainkat.    

#blog  

2014. május 18., vasárnap

Univerzális fordítás mesterséges nyelvvel


Nem tudom, hogy ez a gépi fordítás dolog hogy áll, de a Google Translate teljesítményét elnézve azért még van hová fejlődni, legalábbis angol-magyar viszonylatban biztosan. Nem is az a gond vele, hogy nem lehet folyékonyan olvasni a generált szöveget, hanem sok esetben egyszerűen értelmezhetetlen a fordítás, pedig a Google Translate még messze a legjobb az ilyen megoldások közt (legalábbis amit én ismerek). Az itt szerintem a probléma, hogy a fordításhoz egy számítógépes algoritmus szempontjából nem elég input maga a szöveg. Egy emberi fordításnál ehhez még nagyon sok metaadat társul, amiből végül előáll a fordítás. Magyarán érteni kell a szöveget ahhoz, hogy normálisan le lehessen fordítani. Innentől viszont a gépi fordítás nagyon komoly MI-be csap át.

Azon gondolkodtam, hogy talán létre lehetne hozni valamilyen reprezentációt erre, valamilyen mesterséges nyelvet ami a mondatok teljes értelmét hordozza. Olyasmire gondolok amikkel a szakértői rendszerek esetén is le szokták írni a tudást. Így a szöveget először erre a mesterséges nyelvre (ezek ilyen fogalom gráfok szoktak lenni) fordítanánk, amiből aztán értelmes mondatokat tudnánk generálni bármilyen nyelvre, hiszen ezek már hordoznák mindazt a tudást amire szüksége van az algoritmusnak ahhoz, hogy tökéletes (vagy legalábbis az eddigieknél sokkal jobb) fordítást állítson elő úgy, hogy e közben nem "érti" a szöveget. Ettől még persze a gráf előállításához intelligencia kell. Itt viszont újra bejöhetne a képbe az ember. Úgy képzelem az egészet, hogy a helyett, hogy valaki lefordítana egy szöveget mondjuk angolra, inkább erre a mesterséges nyelvre fordítja le, ahonnan már egy gombnyomással generálható angol, német, francia, stb. fordítás. Persze kézzel gráfokat leírni azért elég bonyodalmas, illetve a folyamat részben automatizálható lenne, így egy fordító program valamilyen szinten legenerálhatná a gráfot, amit aztán például kérdések feltevésével pontosíthatna, vagy a fordító grafikusan szerkeszthetne, kiegészíthetne, stb.

Rengeteg előnye lenne egy ilyen megoldásnak. Először is a fordítónak nem kellene ismernie semmilyen idegen nyelvet, bárki képes lenne ezzel a módszerrel lefordítani az általa előállított tartalmat. Ha eleve ebben a formában illeszthetnénk be a szövegeket a weboldalakba, akkor azok automatikusan az adott nyelven jelennének meg mindenkinek. De ami a legjobb lenne az egészben, hogy így a kereső motorok értelmezni tudnák a tartalmat, hisz azt a tartalom előállítója kvázi gépi tudássá konvertálta. Egy ilyen tartalmakból felépülő web olyan lenne mint egy szakértői rendszer memóriája, mint egy hatalmas agy, aminek kérdéseket tehetünk fel, amire ő a tudása alapján válaszolni tud. Egy ilyen kezdeményezést talán a Google-nek érné meg felkarolni több szempontból is. Talán már dolgoznak is valami hasonlón ... 

#blog  

2014. május 14., szerda

Android emulátor gyorsítása HAXM-al


Android fejlesztésnél elég nagy kínlódás az emulátor használata, ezért már jó ideje VirtualBox-ot használok x86-os android image-el. A VirtualBox elég jó, tabletes fejlesztéseknél pl. már csak ezt használom, mert gyorsabb, és kényelmesebb, mint a hardver, de azért itt is van pár macerás dolog. Például telefonos app-oknál (álló nézet) 90 fokban elforgatva jelenik meg a felület, így használhatatlan. Tegnap sdk frissítésnél találtam egy új HAXM nevű tool-t, ami VT-s gyorsítást használ x86-os image-eknél, így elvileg az emulátorban is el lehet érni ugyanazt a teljesítményt, amit VirtualBox nyújt, tehát lehet visszaszokok emulátorra VirtualBox helyett. Még tesztelgetem, de így elsőre jónak tűnik.

https://software.intel.com/en-us/android/articles/speeding-up-the-android-emulator-on-intel-architecture

#blog  


Embedded Link


Android* - Speeding Up the Android* Emulator on Intel® Architecture | Intel® Developer Zone
Abstract: If you are an Android* developer who is unhappy with the performance of the Android emulator, then this document is for you. Over and over again, we have heard from many Android developers that the emulator is slow and painful to work with, but this should not be the case!

2014. május 11., vasárnap

Fénysebesség


A fénysebesség egy egész érdekes határsebesség a fizikában. Egyfelől a relativitáselmélet kimondja, hogy semmi nem lépheti át a fény sebességét, másfelől megengedi, hogy mondjuk 10 fényévnyi távolságot mondjuk 1 év alatt tegyünk meg, ami kvázi tízszeres fénysebességnek felel meg. Ez látszólag ellentmondás, pedig nem az.

Az idődilatációs effektus miatt minél jobban megközelítjük a fény sebességét, annál lassabban telik számunkra az idő. Ha a fény sebességének 99,5%-val haladunk, akkor kb. 10x lassabban. Tehát amíg megtesszük ezt a 10 fényévnyi távolságot, addig az utazó számára csak 1 év telik el. Ha még jobban megközelítjük a fény sebességét, akkor az idő akár 1 órára is csökkenhet. A gond az, hogy ezzel együtt a gyorsan mozgó jármű tömege is tízszeresére nő, sokkal több energiára van szükség a felgyorsításához, de alapvetően csak energia kérdése, hogy milyen gyorsan tudunk haladni.

Érdekes elképzelni, hogy mi történne ilyenkor az űrhajóban ülők és mi történne a földi megfigyelők számára. Az űrhajóban ülők azt látnák, hogy folyamatos gyorsítás után elérik a mágikus 300 000 km /s-os értéket, ami ugye a határsebesség. Ekkor talán valami különlegesre számítanak, de nem történik semmi különleges. Ahogy tovább adják az energiát, tovább gyorsul az úrhajó. Eléri a 2x, 3x, ... majd a 10x-es fénysebességet gond nélkül, majd 1 év múlva megérkeznek a 10 fényévre lévő úticéljukhoz. Ezzel szemben a földről úgy látszik, hogy az űrhajó gyorsít egy ideig, majd egyre kevésbé gyorsul, és a fény sebességéhez közeli konstans sebességre áll be. Ezzel együtt menetirányban összenyomódik, megnő a tömege, és a rajta lévő minden történés tizedére lassul. Tehát ha úgy tetszik, a fénysebesség korlátossága csak a nyugvó megfigyelő számára létezik. Az űrhajósok csak akkor szembesülnek mindezzel, mikor visszaérkeznek 2 év múltán (nekik telik el 2 év amíg oda és vissza megjárják az utat), és a földön már 20 év telt el.

Igazából ez az amit nem lehet megkerülni. Utazhatunk a fénynél gyorsabban (saját szempontunkból), de ezzel kényszerűen az időben is utazunk előre a jövőbe. Ez az időutazás az, ami elkerülhetetlen, hacsak nem találunk rá valami kibúvót ...  

#blog  

2014. május 8., csütörtök

A por


Épp azon gondolkodtam, hogy a penész milyen durva dolog. Kiteszel egy szelet kenyeret az asztalra, és egy hét múlva ott van rajta a zöld folt. Nem kell hozzá semmi extra körülmény, ott van mindenhol, nap mint nap ki és belélegezzük, olyan mint a levegő. Olyan mint ha csak valami por lenne, pedig egy élőlény. Sejtekből áll, szaporodik, van benne DNS, és a teljes sejtekre jellemző ökoszisztéma. Enzimek, fehérjék, mindenféle, ami ahhoz kell, hogy működjön, és szaporodjon. Igazából egy viszonylag bonyolult gépezet, aminek az egyes példányait szabad szemmel nem is lehet látni.

Azon gondolkodtam, milyen lenne, ha képesek lennénk ilyen penészhez hasonló nanorobotokat építeni. Hogy néznének ezek ki? Olyan lenne mint valami nagyon finom por. Talán ugyanúgy ellepne mindent, ugyanúgy be és kilélegeznénk, észrevétlenül ott lenne mindenhol, azzal a különbséggel, hogy ezt képesek lennénk irányítani. Olyan dolgokra lehetnénk képesek "a por" segítségével, ami a jelenkor emberének szinte mágiának tűnne. Például épületeket húzhatnánk fel a semmiből, vagy épp rombolhatnánk le. Tárgyakat mozgathatnánk az akaratunkkal, vagy éppen megjavíthatnánk a testünket, és örökké élhetnénk. Igazából bármire használhatnánk "a port", amit akaratunk szerint alakíthatunk. Abból építkezhetnénk, abból lenne a ruhánk, az autónk, a mobiltelefonunk, a számítógépünk, minden, ami minket körülvesz. Végtelen mennyiségben állna rendelkezésre, mivel a fellelhető nyersanyag felhasználásával szaporodna, amihez az energiát a nap szolgáltatná. Tulajdonképpen isteni hatalomra tenne szert az, aki irányítani képes "a port". Akár arra is képesek lehetünk, hogy "a porból" építsünk magunknak testet, amibe átköltöztetve a tudatunkat test nélkül élhetünk tovább.

Talán valahol a világegyetemben kialakulhatott egy ilyen életforma, ami ilyen egysejtű közösségekből épül fel. Nem igazán válnak el úgy az élőlények, mint nálunk, hogy léteznek állatok, növények, emberek. Ott talán csak "a por" van, ami ellep mindent, és ennek a sűrűbb gócai az egyes egyének. Érdekes elképzelni, milyen lehet egy ilyen világ.

Ez csak úgy eszembe jutott a penészről ... :)   

#blog  

2014. április 28., hétfő

WebKit motor js-ben Emscripten-el


WebKit port js-re Emscripten-el. Első hallásra elég nagy állatság, de egyfelől adja magát, hogy ha van egy c->js fordítónk, miért ne forgatnánk le az egész webkit-et, másfelől amilyen teljesítménye van már a js motoroknak, lehet, hogy a jövő böngésző architektúrája úgy fog kinézni, hogy egy WebGL + js mag, és a HTML renderer maga is js-ben lesz megoldva. Ahogy a webes technológiák egyre haladnak az app kategória felé, szerintem egyre inkább csak történelmi sallang lesz a HTML. De ez utóbbi már csak az én véleményem.

thx to +Csaba Sári 

#blog  

http://badassjs.com/post/73526882798/webkit-js-its-happening-for-real-with-emscriptens





WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help
WebKit.js: It's happening for real, with Emscripten's help Remember that April fools post I wrote a couple years ago on WebKit.js? That someone had ported the entire WebKit rendering engine to...

2014. április 21., hétfő

Örök élet


Aki már most be szeretné magának biztosítani az örök életet, potom 20-30 millióért megteheti. A csóróbbak kijöhetnek olyan 10 millió forintból is, de akkor el kell búcsúzniuk pár testrészüktől, ami azért az emberhez egy élet során eléggé hozzánőtt. Mondjuk így utólag átgondolva nem is tűnik olyan rossz biznisznek. Az ember eladhatja a szerveit pár rászorulónak és a befolyt összegből bérelhet egy tartályt az agyának. Miért is ne tennénk pénzé, amire már úgysincs szükségünk ...

Amúgy régebben volt egy olyan ötletem, hogy ilyen fagyasztó üzemet kellene létesíteni valahol az északi sarkon jó mélyen a jégbe vájva. Talán valamit lehetne spórolni a hűtésszámlán, és olcsóbban kijönne az egész ...      

#blog  

http://www.origo.hu/tudomany/20110731-krionika-lefagyasztas-hogyan-biztositsuk-magunknak-az-orok-eletet.html





Az agy lefagyasztása a legtakarékosabb út a jövőbe
A krionika hívei szerint elérhető a halhatatlanság, ha az emberi testet vagy csak az agyat lefagyasztott állapotban megőrzik addig, amíg gyógyíthatóvá nem válik a halált okozó betegség. Ma már több intézet is van, amely emberek lefagyasztásával és tárolásával foglalkozik, és...

2014. április 17., csütörtök

Mesterséges izom


A Google moduláris mobiltelefonja kapcsán olvastam, hogy elektropermanens mágneseket használnának a modulok rögzítésére. Ezek olyan permanens mágnesek, amiknek a mágnesességét elektromos impulzusokkal lehet be és kikapcsolni. Arra gondoltam, hogy kis (mm-es) elektropermanens mágnes hasábokat egymás után helyezve és valamilyen rugalmas zselé hengerbe foglalva mesterséges izomrostot lehetne létrehozni. Egy ilyen izomrost a ráadott elektromos impulzus hatására összerándulna (a mágnesek vonzzák egymást), vagy éppen elernyedne (kikapcsolt mágnesek). A rostokból pedig már ugyanúgy lehetne izomkötegeket létrehozni, ahogy a valódi izmoknál. A kérdés az, hogy milyen gyorsan lehet egy ilyen elektorpermanens mágnest kapcsolgatni. Ha elég gyors, akkor valóban izomszerű működést érhetnénk el. Persze megoldható ugyanez egyszerű elektromágnesekkel is, csak akkor folyamatos energiaellátás kell az izom megfeszült állapotban tartásához. Egy igazán jó mesterséges izom rengetegféleképpen felhasználható lenne. Egyfelől ugye izomprotézisként, de létrehozhatnánk vele tényleg emberszerű robotokat, amiknek hozzánk hasonló a mozgása a legapróbb részletekig. Tehát akár az arckifejezéseik is teljesen emberszerűek lennének. De újszerű gépeket is létrehozhatnánk a természetet másolva (fákra, falakra mászó mentő robotok, stb.).

#blog    

2014. április 14., hétfő

Tagnap láttunk egy fészkét építő gólyát

Az ő lakhelye kb. 1 m2. Azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen a legtöbb állat kis odúkban él. Az embernek miért van szüksége hozzá képes hatalmas lakhelyre? Ebben a kis házban is például megvan minden ami kell. Van kis konyha, lehet hol kényelmesen aludni, van egy egész korrekt nappali. Igazából miért kell ennél több? Főleg úgy, ha az ember az idejének nagy részét a szabadban tölti. Egy ilyen kis ház valószínűleg nagyon olcsón megvan. Jó szigeteléssel, napelemmel és fúrt kúttal a fenntartási költsége is minimális. Kicsi ugyan, de egy erdő közepén, ahol 1 km2-es körzetben nincs senki, mégis tiéd a világ. Ennek ellenére milliókat adunk ki egy panellakásra, aminek életünk végéig fizetjük a törlesztőrészleteit, ami miatt egy életen át robotolunk ... 

http://themindunleashed.org/2014/04/31-year-old-sick-expensive-rent-high-costs.html

#blog  





A 31 Year Old Was Sick Of Expensive Rent And High Costs. What He Did Took Guts… But Look Inside
Most grown children have heard this question from their parents at some point in their lives: “If all your friends…

2014. március 14., péntek

Energia tárolás hidrogénnel


Mostanában a Discovery Science az új "háttérzaj" csatornám. Ott megy most egy Eco.Tech (http://port.hu/oko-technologia_eco-tech/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=107568&i_season=-1) című sorozat. Az egyik részben mutattak egy házat, aminek az energia ellátása teljesen napelemről működik, a nem elhasznált energiával pedig hidrogént állítanak elő csapvízből. Amikor nem termel a napelem, akkor üzemanyagcellával nyerik vissza a hidrogénben tárolt energiát, valamint ezzel fűtenek, és a lakók autói is hidrogénnel üzemelnek. Tehát tulajdonképpen minden fajta energia igényt tisztán napenergiával biztosítanak. Nem tudom, hogy mennyire hatékony a napenergiát hidrogén formájában tárolni, de mindenesetre ennek a módszernek van egy csomó előnye. Például a hidrogén tárolása olcsó. Nem kell hozzá más, csak egy jó erős falú tartály, ami valószínűleg jóval olcsóbb mint egy rakás akkumulátor. E mellett a hidrogén közvetlenül használható fűtésre, és amennyire tudom, egy benzin üzemű autó átalakítható hidrogén hajtásúvá, tehát nem kell a teljes járművet lecserélni egy elektromos hajtásúra, ha ezen túl napenergiából szeretnénk megoldani közlekedésünket. Szóval az ingyenes napenergia hidrogén formájában való tárolása nem is olyan rossz ötlet. 

#blog  


Embedded Link


Öko-technológia : Epizód lista
Öko-technológia : Epizód lista

2014. március 9., vasárnap

Natív vs. web appok mobilon


Nemrég olvastam, hogy a mobil Chromiumba jön a WebRTC support, de kísérleti jelleggel már van WebGL támogatás is, csak be kell kapcsolni. KitKat felett pedig már ez a Chromium alapú engine az alapértelmezett. Az látszik tehát, hogy a mobilos böngészők tudása pillanatok alatt be fogja érni a desktop változatot, és valószínűleg nem csak Androidon, hanem minden más platformon. A hardver ugyancsak roham léptekkel fejlődik. Már most is van szerintem olyan mobil eszköz, ami simán ráverne a notebookomra mondjuk grafikai teljesítményben, de akár számítási teljesítményben is. Jelenleg még azért sok a gyengébb hardver, a régebbi rendszerek, de pár éven belül szerintem teljesen el fog tűnni a különbség a mobil és a desktop web élmény között. Akkor pedig teljesen újra kell gondolni a web app vs. natív app kérdést. Jelenleg mindenki natív alkalmazást fejlesztet, mert egy mobil weboldalnak korlátozottak a lehetőségei. A jövőben viszont szerintem hanyatlani fog ez a tendencia, és ahogyan a desktop esetén, úgy a mobiloknál is feleslegessé válik a legtöbb esetben, hogy natív alkalmazásokat fejlesszenek.  

#blog  

2014. február 21., péntek

Project Tango


Nagyon durva, hogy milyen pontosan el lehet vele helyezni a dolgokat térben. Ha piacra kerül, szerintem pillanatok alatt el fog terjedni, alap lesz minden telefonban, és jöhet a sok tényleg használható AR alkalmazás. Ha ehhez hozzáveszem, hogy addigra már talán az okosszemüvegek is elterjednek, amik akkor már talán képesek lesznek közvetlenül a retinára vetíteni, akkor egész új világ kezd megjelenni a szemem előtt. Ahol a fizikai valóság csak a világ fele, és a világot mindenféle virtuális objektumok, adatok, stb. népesíti be, amik ugyanolyan megszokott komponensei a valóságnak, mint a kanapé, vagy a TV. Teljesen máshogy fogunk gondolni az alkalmazásokra, az Internetre, stb. De ez nagy előrelépés a gépi látás szempontjából is. Valószínűleg felhasználható lesz a technológia robotokban, vagy önjáró autókban is. Szerintem a világ 10 év múlva sokkal jobban fog különbözni a maitól, mint a mai a 10 évvel ezelőttitől. 

http://pcforum.hu/hirek/15852/Forradalmian+uj+okostelefon+prototipusat+mutatta+be+a+Google.html

#blog  





Forradalmian új okostelefon prototípusát mutatta be a Google - Hírek - PC Fórum
A Project Tango nem a magok számában és a képernyő méretében hoz újat. Érzékeli és érti a 3D-s teret.

2014. február 15., szombat

Állami P2P szolgáltatás tár


Láttam egy muksót FB-on, aki egy lapot tartott maga elé, hogy 3 gyerekes családapa, amúgy villanyszerelő/gáz/fűtésszerelő, és szívesen vállalna munkát bárhol. Nem adományt akar, hanem dolgozni. Első körben az jutott csak eszembe, hogy ez milyen szomorú, és meddig tarthatott, amíg valaki eljut ide. Aztán az, hogy kellene egy site, ahová az ilyen emberek regisztrálhatnak, akinek pedig szüksége van szerelőre, találhat egyet. De rá kellett jönnöm, hogy már ezt is kitalálták. A gond az, hogy ezek az oldalak tök üresek. Mohácsra keresve pl. találtam kb. 5 nem mohácsi (csak közelben lakó) villanyszerelőt. Alapvetően teljesen normális állapot ez, hisz az emberek nem nagyon tudják, hogy ilyen van, sem a kereslet, sem a kínálat oldalról, így nem működik az egész dolog. Erre kellene valami állami finanszírozású és fenntartású központi honlap, ahová mindenkit regisztrál a kamara (végre kapnánk valamit az évi 5000 Ft-ért), aki nem kéri, hogy ne regisztrálják, illetve plakátokon, társadalmi célú hirdetésekben nyomnák az embereknek, hogy ha szerelőre, üvegesre, asztalosra, stb. van szükség, itt lehet keresni.

Ugyanerre a mintára felépíthető lenne olyan portál, ahol a helyi termelők (Józsi bácsi a szomszédból) felpakolhatnák a portékáikat (friss gyümölcs, zöldség, tej, tojás, stb.) és az emberek ezek közt válogathatnának. Hatékonyabb lenne, mint bármilyen élelmiszer import ellenes, magyar termékek mellett agitáló reklám. Ráadásul a kereslet és a kínálat közvetlen összekötésével kiiktatható lenne a kereskedői lánc, a helyi beszállítók miatt nem rakódna rá akkora szállítási költség, környezetkímélőbb, frisebb, stb.  Jól járna a vevő, mert adott esetben a boltinál olcsóbban jut hozzá annál jobb minőségű árúhoz. Jól járna az eladó, aki adott esetben drágábban adhatná el a termékét, mint amennyiért a bolt átvenné tőle.

Ami a lényeg, hogy ezt kis renegát projektekkel nem lehet. Nagy szabású összefogás kellene a kamarák, vonatkozó szervezetek, stb. összefogásával, kellő marketinggel, hogy valóban működjön.

#blog  

2014. február 13., csütörtök

Nanosebészet


Az a baj az autonóm nanorobotokkal, hogy ott minden egységnek külön intelligencia kell, külön kis motorok, és ami szerintem a legnagyobb gond, hogy hogyan kommunikáljanak egymással. Amennyire én tudom, ilyen kis méret esetén rádióhullámok pl. nem jöhetnek szóba. Ezért tűnik szimpatikusabbnak a külső irányítás. Így a nanorobotok seregét akár irodaház méretű szuperszámítógép is irányíthatja, adott esetben motorra sincs szükség, csak a hasznos teherre, esetleg olyan kis távirányítású szervekre, amivel a környezet manipulálható. Vágásokat ejthetünk pl. kis robotok szervezetben történő "felrobbantásával", és hasonló módon talán "ragasztani" is lehet valahogy egy helyre összegyűjtött nanorobotokkal. Mindezt hihetetlen pontossággal. Például egy tumor esetén szépen odaszállíttathatjuk a mérgeket a tumorhoz, majd felrobbanthatjuk benne a nanorobotot, így megsemmisítve a rákos daganatot sejtről sejtre. Egy ilyen aprólékos feladat egy sebésznek bonyolult, ő maximum kivágni tudja a tumort, de egy számítógépes rendszer könnyen levezényelheti egy több milliárd sejtből álló csomó módszeres sejtenkénti elpusztítását is. Egy ilyen technológia alapjaiban változtatná meg az orvoslást, és végre gyógyíthatóvá válna például a rák is.

#blog  

http://ipon.hu/hir/aktiv_nanomotorok_es_elo_sejtek/28666


Embedded Link


Aktív nanomotorok és élő sejtek
A PSU kutatói először alkalmaztak nanorobotokat élő sejtek belső, illetve külső manipulálására.

2014. január 31., péntek

Nézegettem kicsit napelem rendszereket

Egy 5 KW-os rendszerrel elvileg kiváltható egy családi ház teljes fűtés és áram rezsije, amit együtt olyan 50 000 Ft-ra lehet számolni. A rendszer kiépítése kb. 3 000 000 Ft. Ha lakásfelújításra 20 évre felveszel 3 000 000 kölcsönt, akkor kb. havi 20 000 Ft körül fizetsz. Tehát minden befektetés nélkül havi 30 000-et spórolhatsz. A napelemre van 20 év garancia, de elvileg elműködik akár 50 évig is. Próbáltam keresni, de nem igazán látom, hol lehet benne buktató. Így viszont azt nem értem, hogy miért nincs napelem minden ház tetején ... 

#blog  

2014. január 28., kedd

Jönnek a virtuális TV-k?


Újra reneszánszukat élik a virtuális valóság eszközök. Virtuális Valóság sisak már régóta van, de használhatatlan volt. Mostanra viszont úgy néz ki, hogy beérett a technológia. Az Oculus Rift után mostanában egymás után jönnek a hírek az egyre jobb és egyre olcsóbb eszközökről. Az alábbi Glyph-nek pl. 100 000 Ft körüli áron hozzá lehet jutni a bétájához, ha valaki támogatja a kampányt. De vajon hová fog ez kifutni? Ha kellene egy merészet tippelnem, én azt mondanám, hogy teljesen ki fognak halni a nagy kijelzők pár éven belül. Ha a technológia tényleg jól működik, akkor felesleges lesz 2m-es képátlójú óriás TV-t venni, főleg, ha az árából "szoba méretű TV-t" vehetünk az egész családnak. Az én jövőképem tehát 10 évre előre tekintve az, hogy a TV mint olyan teljesen megszűnik, és a helyét átveszik ezek a kijelzők. Ha belegondolok ebbe, az egyetlen dolog, ami hiányozna, az a TV-zés társas élménye. De ennek sem kell feltétlenül elvesznie, hisz a virtuális valóságban a virtuális TV mellett megjelenhet a virtuális nappali is, ahol ott ülhetnek mellettem a családtagok avatarjai. Akár az is lehetséges, hogy egymástól sok kilométerre lévő szobákban ülő emberek összeröffenjenek a virtuális térben egy focimeccs megnézésére. Szóval úgy gondolom, hogy ezek az eszközök nem fogják elmagányosítani az embereket, sokkal inkább újfajta közösségi élményt adhatnak.  

http://ipon.hu/hir/glyph_lenyugozo_hang_es_kep_tobbfele_felhasznalashoz/28470

#blog  





Glyph: lenyűgöző hang és kép többféle felhasználáshoz
A Glyph nem csak filmnézésre, hanem játékra és egyéb felhasználásra is tökéletesen alkalmas.

2014. január 11., szombat

Szubjektív idő


Néha bevillannak dolgok, amik aztán pár napig nem hagynak nyugodni. Valahol (talán épp csak valami ezoterikus hablatyban) olvastam, hogy az idő csak szubjektív dolog. De van ennek értelme? A nem lineáris időről az embernek az időparadoxonok jutnak rögtön az eszébe, de egy ilyen világ nem lehet mentes a paradoxonoktól? Ezek a kérdések merültek fel bennem tegnap. A kérdést végül is (megint) a szimulált valóság segítségével sikerült kibogozni. Képzeljünk el egy szimulált világot, ami a fizikai törvények szerint pontosan szimulálja a valóságot. Ugyanúgy történik "odabent" minden, mint "idekint" a valóságban. Aztán képzeljük el, hogy kicsit módosítunk a programon, és néha megfordítjuk az idő irányát. A folyamatok pontosan ugyanúgy zajlanak le, csak visszafelé. Ha szimulálni tudjuk a valóságot, akkor ugyanezt visszapörgetni sem nagy dolog. Most képzeljük el, hogy mi is egy ilyen világban élünk, de ahogyan az idő visszafelé mozog, úgy az agyunk is visszafelé működik. Az emlékek visszatörlődnek, így az agyunkban minden lineáris. Visszagondolhatunk a múlt bármely pillanatára, úgy fogunk emlékezni, hogy minden időben előrefelé történt. Észrevennénk, ha egy ilyen világban élnénk? Az egészből nem vennénk észre semmit, hisz az agyunk is része a világnak, így nem érzékelhetjük az idő össze-vissza telését.

Most tegyük fel, hogy agyunk valahogy kívül van ezen az egészen, és képesek vagyunk felfogni ezt a világot, de emlékezni még mindig csak lineárisan tudunk. Szóval egyszerűen csak az elménk működésének korlátai miatt nem emlékezhetünk a jövőre, mivel azt azonnal elfelejtjük. Észrevennénk bármi különbséget, ha egy ilyen világban élnénk? Merthogy valami ilyesmi a szubjektív idő fogalma.

És akkor játszunk el kicsit a gondolattal, hogy bizonyos esetekben (transzban, drogok hatására, stb.) emlékezhetünk a jövőre. Okozna ez időparadoxont? Mi van, ha a jövő ismeretében megváltoztatunk valamit. Nem történik semmi különös, egyszerűen más lesz a dolgok lefolyása. Egy alternatív jövő fog kialakulni, de semmiképp nem vezet paradoxonhoz.

Ennek fényében a szubjektív idő gondolata nem is tűnik olyan misztikus hülyeségnek, mint elsőre. Persze azért még marad kérdés bőven, amin gondolkodhatunk. Létezhet olyan paradoxonoktól mentes világ, ahol az idő egyáltalán nem telik? Ahol minden történés egyszerre van jelen? Okoz az paradoxont ha valaki képes mindezt átlátni, és érzékelni a jövőt? Vagy éppen visszaugrani a múltba, mint a pillangóhatás főhőse? Mi van, ha többen is képesek ilyen bravúrra? De bizonyára sok más kérdést is fel lehet tenni. Azt gondolom, hogy akár a szubjektív idő fogalma, akár az időutazás, vagy a jövő meglátása lehet paradoxonoktól mentes. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolognak van bármilyen realitása, de az hogy lehet realitása, már önmagában bizsergető gondolat ... ;)

#blog

2014. január 4., szombat

Life Blogging


Pár évvel ezelőtt (még jóval a Google Glass előtt) próbáltam elképzelni, hogy vajon milyen lesz a világ amikor a gyermekeim tizenévesek lesznek (akkor még a kisfiam sem volt meg). Akkor úgy képzeltem, hogy az új trend a Life Blogging lesz. A srácok folyamatosan rögzítik az egész napjukat, és a nap végén (vagy akár helyben) az érdekesebb történéseket kiposztolják a haveroknak. Kiposztolják, hogy csápoltak a koncerten, mekkora halat fogtak, vagy éppen csak privát célra eltárolják, hogy milyen volt az első csók, stb. Akkoriban még Apple márkájú fekete napszemüveget láttam magam előtt, de úgy néz ki, a márkajelzés most talán inkább Google lesz, és a dolog jó úton halad a megvalósulás felé. 

(Csak mert épp a Google Glass-ról beszéltünk ...)

#blog  

2014. január 3., péntek

A cím kicsit szenzációhajhász szerintem, mert ezzel még nagyon távol vagyunk...

A cím kicsit szenzációhajhász szerintem, mert ezzel még nagyon távol vagyunk az idegrendszertől, de ennek a memória jellegű működésnek köszönhetően egészen újszerű "tanuló" processzorokat lehet majd építeni. Például egy adott feladathoz áthuzalozhatjuk a tranzisztort. Pl. ha grafikai számításokra van inkább szükség, akkor lebont magában pár egységet, és GPU-t épít belőlük, stb. De ez már így tulajdonképpen az idegrendszerre is hasonlít. Ott sem különül el a memória és a végrehajtás, hanem folyamatosan alakul (újrahuzalozza) magát az agy, ahogyan tanul.  De ez azért így önnmagában persze nem jelent rögtön mesterséges intelligenciát ...

#blog   

http://index.hu/tech/2014/01/02/egyre_kozelebb_a_mesterseges_idegrendszer/





Egyre közelebb a mesterséges idegrendszer
Magyar kutatók nanoméretűre kicsinyítették az ezüstalapú memrisztorokat. Ilyennel kísérletezik a DARPA is, a technológia a mesterséges intelligencia alapja lehet. Kutatásaik titkosak.